Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A süti (cookie) egy kisméretű fájl, amelyet a szerverünk küld és az Ön eszközén tárol. Általában egy személy azonosítására szolgál, amikor az adott személy csatlakozik egy webhelyhez. További információért olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat.
MERRE TOVÁBB,
HOMLOKRAKODÓK?
Az utóbbi évtizedekben világszerte egyre több és egyre összetettebb építőipari projekt valósult meg, melynek nyomán a piac mind sokoldalúbb, hatékonyabb és nagyobb teljesítményű eszközöket igényelt. Ezzel párhuzamosan ráadásul a környezetvédelmi szempontok is felértékelődtek, ami szintén rányomta bélyegét az építőgépek fejlődési irányára. Legújabb cikkünkben arra keressük a választ, milyen trendek határozzák meg jelenleg a homlokrakodók piacát, és milyen fejlesztési irányokat várhatunk a jövőben.
ZÖLD FORRADALOM
Európában talán az uniós károsanyag-kibocsátási normák szigorodása gyakorolta a legnagyobb hatást a kutatás-fejlesztés irányára. Egyre-másra jelentek meg a különféle kipufogógáz-utókezelő rendszerek, amik már csak az új alkatrészek helyigénye miatt is magukkal vonták a motorterek áttervezését. Eközben egyes gyártók viszont inkább visszavettek rakodógépeik teljesítményéből, hogy drágán gyártható és drágán karbantartható rendszerek nélkül is az elvárt emissziós határértékeken belül maradjanak.
A motorok fejlődésével beszállítói oldalon lépést tartott a hidraulikarendszerek evolúciója is, az ebből eredő hatékonyságnövekedés pedig hozzájárult, hogy a környezetbarát jelleg kidomborodásával együtt nemcsak az üzemanyagfogyasztás tudott csökkenni, de a gépek élettartamára vetített összköltsége is.
KORSZERŰ MOTOROKHOZ KORSZERŰ ERŐÁTVITEL
Napjaink egyik legfőbb trendjeként egyre népszerűbbé és elterjedtebbé válnak a fokozatmentes (CVT) váltók, mivel akár 25 százalékos fogyasztáscsökkenés is elérhető velük, amivel persze kéz a kézben járnak a kedvezőbb emissziós adatok. Sőt, a Caterpillar a 980 XE modell esetében akár 35 százalékos gázolajmegtakarítással csábítja a leendő vevőket.
Ez már csak azért sem elhanyagolható, mert mostanság az képviselte az egyik legvaskosabb kihívást (és ez minden munkagépre igaz, nem csupán a homlokrakodókra), hogy miként lehet feljebb tornázni a termelékenységet, mialatt az üzemeltetési költségeket lenyomjuk. Nem is olyan rég mindez feloldhatatlan ellentmondásnak tűnt, hiszen a logika azt diktálta, hogy a komolyabb termelékenységhez okvetlenül nagyobb teljesítmény szükséges, ami mindenképp magasabb költségekkel jár – azonban a tervezési trükkök és a modern technológiák rácáfoltak a kétkedőkre.
EMBERI TÉNYEZŐK
Eközben a gyártóknak viszont egy olyan problémával is meg kell küzdeniük, amire közvetlenül szinte semmilyen befolyásuk nincs. Az építőgépek számának rohamos bővülését ugyanis csak bajosan tudta követni a képzés üteme, vagyis nagy hiány mutatkozik tapasztalt kezelőkből. Nem is csoda, hogy a különféle márkák sajtóanyagaiban mostanában nagy hangsúlyt kapnak a fülkében helyet foglaló munkavállalók keze alá dolgozó funkciók – jó példa erre a korábban Doosan néven ismert Develon „átlátszó kanala”, mely kamerák és monitorok segítségével igyekszik kiküszöbölni a rakodókanál miatti holtteret. Emellett ugyancsak divatossá vált az „intuitív” jelző – vagyis annak az ígérete, hogy az adott modellel a kezdő gépkezelők is közel olyan hatékonyan tudnak majd dolgozni, mint a régi motorosok.
ELEKTROMOS ÉPÍTŐGÉPEK:
MEGOLDÁS VAGY ZSÁKUTCA?
Természetesen a jelen és a jövő technológiái kapcsán nem kerülhetjük meg az elektromos átállás témakörét sem. Ahogy a személyautók esetében, a tisztán villannyal hajtott munkagépeknek is megvannak a lelkes híveik éppúgy, mint a könyörtelen kritikusaik – mi nem szeretnénk állást foglalni a kérdésben, annyi azonban biztos, hogy manapság szinte minden gyártónak van legalább egy elektromos modellje. Jóllehet, e téren sokáig a minikotrók jelentették a fő csapásirányt, az utóbbi években gyorsan zárkóztak fel a gumikerekes homlokrakodók is.
Legutóbb például a Liebherr háza tájáról érkezett hír egy vadonatúj elektromos modellről. A német gyártó L 507 E típusának egyik érdekessége, hogy moduláris akkupakkjának köszönhetően felár ellenében egy plusz akkumulátorral is megvásárolható, ami kitolja a két feltöltés közti időt. Azonban hozzá kell tenni, hogy miután a jelenlegi akkumulátorok még viszonylag nehezek, a Liebherr új gépének üzemkész tömege nagyjából három mázsával haladja meg a hagyományos L 507 Stereo modellét.
AHOL BÍZNAK AZ ELEKTRIFIKÁCIÓBAN
Mivel már 2035-re el kívánják érni a teljes klímasemlegességet, Hannoverben a mintegy 1000 járművet számláló városüzemeltetési flottát ezentúl kizárólag elektromos modellekkel bővítik. Sőt, ha a jelenleg használt tehergépkocsik, traktorok vagy épp kisebb homlokrakodók valamelyike cserére szorulna, szintén villanymotoros modellekkel oldják meg a pótlást. Ennek legújabb jeleként 2024. február elején állt szolgálatba az észak-németországi városban egy 5 tonnás Volvo L25 Electric homlokrakodó.
MIT HOZ A JÖVŐ?
Az elektrifikációs verseny közepén joggal vetődik fel a kérdés, mi lesz a következő lépés a homlokrakodók piacán. Erre azonban jelenleg még nem látszik az egyértelmű válasz. A nehezebb gépek esetén, ahol a jelenlegi akkutechnológia elégtelennek bizonyul, elvileg szóba jöhetnének a hibrid hajtásláncok, ám ez a megoldás eddig szinte kizárólag nagyobb, lánctalpas munkagépek (például kotrók, cölöpözőgépek) esetén bukkant fel néhány gyártónál.
Mint nemrég írtunk róla, szintén felvetődik a hidrogén alkalmazásának lehetősége valamilyen formában. A kínai XCMG például már tavaly nyáron lerántotta a leplet az első üzemanyagcellás homlokrakodóról, míg a belsőégésű hidrogénmotorok fejlesztését leginkább a JCB tűzte zászlajára.
Olvassa el ezeket is:
Keresés:
-
-
Keresés